Történeti áttekintés

1.1 Bevezető

       Az 1940-es években megjelent első elektronikus számítógépeknek nem volt operációs rendszerük. Az 1944-ben készített jelfogós Mark I. és az 1946-os elektroncsöves ENIAC már bináris elven működött, de a mai értelemben nem mondhatjuk számítógépnek ezeket, programozásához huzalok százait kellett átdugdosni. Az első tárolt program elvén működő Neumann-féle számítógép 1949-ben, Angliában készült, és kapcsolók segítségével bitenként lehetett programozni. Az óriási és rendkívül drága gép kihasználatlanul állt az idő legnagyobb hányadában. A hatékonyság növelése érdekében ekkor kezdtek alkalmazni kártyaolvasókat a bevitel gyorsítására, és a bináris programozás következtében előforduló hibák számát nagyban csökkentették az első formális nyelvek, az assemblerek.
       Az operációs rendszerek fejlődésének következő lépése az interaktív multiprogramozás megjelenése volt. Az eddigi rendszerek a programok futtatását jól támogatták, azonban a program fejlesztését alig. Az operációs rendszerek emberi mércével is elfogadható válaszidővel kellett reagálnia a felhasználói beavatkozásokra, ez pedig az eddigi órák, napok helyett másodperceket jelentett. A számítógépnek foglalkoznia kell a terminálok előtt ülű türelmetlen felhasználókkal is, a perifériák között megjelenik az timer, amely az ido felosztását vezényli. A kötegelt rendszerekben alkalmazott parancsnyelvet ki kellett váltania egy olyan tolmács nyelvnek, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó közölhesse óhajait a számítógéppel. Az operációs rendszernek a munkafolyamatokon felül a felhasználókat is könyvelnie kell. Felvetődnek a felhasználói jogosultsággal kapcsolatos biztonsági kérdések. Igényként jelentkezik az egy gép termináljai előtt ülű felhasználók egymás közötti kommunikációja. Az interaktív rendszerek speciális esetének tekinthető real time rendszerek lényegében abban különböznek az interaktív rendszerektől, hogy egy kiszolgálás-kérésre adott válasznak egy szigorúan meghatározott időn belül meg kell érkeznie. Az interaktív rendszerek a kötegelt rendszerek mellett jelentek meg, nem kiszorítva azokat.

1.2 A VMS megjelenése

       A Digital Equipment Company (USA) 1977 végén egy 32 bites számítógépet hozott piacra, VAX-11 néven. Akkor 32 bites számítógépet megjelentetni úttörő tevékenység volt. A VMS operációs rendszert erre a hardverre készítették, az első verziója VMS néven, 1978-ban jelent meg. Az első rendszert a Carniege Mellon Universityhez szállították le. 1983-ban tett szert a VMS clusterezési tulajdonságokra, (a piacon elsőként) ezzel válhatott menet közben szerelhetové, hibaturővé egy rendszer. (Jelenleg is a VMS rendelkezik a legszéleskörubb clusterezési tapasztalattal, támogatással, lehetőséggel.)
       1985-ben jelent meg az első grafikus munkaállomás, azóta lehet a VMS-t ,,egérrel, ablakokkal'' használni. A számítástechnika fejlődik, a VAX gépek egyre gyorsabbak, és gyorsabbak lettek, azonban az 1990-es évek elejére látszott, hogy a 32 bites architektúrának a napjai meg vannak számlálva. A Digital válaszul a technológiai kihívásokra 1992-ben bejelentette az Alpha processzoros gépeket. Ezek (újra a piacon elsőként) tiszta 64 bites architektúrájú gépek. A VMS operációs rendszert átvitték Alpha-ra is, ettől kezdve a VMS két rendszeren, a VAX-on és az Alpha-n is fut. Ekkor változott meg a termék neve, ettől kezdve hivatalosan OpenVMS-nek hívják ezt az operációs rendszert. VAX gépeket '93-tól már nem fejlesztenek, azonban az utolsó VAX-ot 2000-ben adták el. A Digital Equipment Company mint cég megszűnt.

1.3 VMS rendszerek napjainkban

       Hosszas tőzsdei kudarcok után 1998-ban az egészet megvette a Compaq Computer Corporation. Azóta a Compaq stratégiailag fontos termékei közé tartozik a VMS. A VAX (és most az Alpha) drága gép. Nem olyan drága, mint egy IBM mainframe, de nem az a tipikus otthoni kategória. Az otthoni (hobbi) felhasználókra, valamint a képzésre gondolva non-profit célra a VMS ingyen használható, előzetes regisztrációval ingyenes licenc igényelhető. (Jelenleg a www.montagar.com címen.) Egy orosz-svájci cég készített egy PC-n futó VAX emulátort, hobbi célra ez is ingyenesen letöltheto. (Jelenleg a www.charon-vax.comwww.charon-vax.com címről.) A magas árhoz gazdag szolgáltatásválaszték, megdöbbentően nagy megbízhatóság, valamint egyszeru menedzselhetőség jár.
       A bekerülési költség, valamint a megbízhatóság alapján ilyen gépeket ott érdemes használni, ahol nagyon fontos, hogy mindig minden menjen. Számszerűsítve: ha a véletlen leállásból eredő kár meghaladja az óránkénti 75000 dollárt, akkor ott jó esélye van egy VMS-nek. 2000-ben mintegy 6000 VMS alapú webszervert talált a Netcraft, a Compaq saját adatai szerint mintegy 480 ezer VMS rendszer működik jelenleg.

Jelenlegi VMS használati területek a nagyvilágban: